Abaújszántó Város Önkormányzat

NAUTILUS Fenntartható Életmód Klaszter
Klasztertag profilja

Abaújszántó Város Önkormányzat

Tel:  47/330-018
E-mail:  titkar@abaujszanto.hu
Web:  www.abaujszanto.hu

Szervezet bemutatása:

Abaújszántó város Borsod-Abaúj-Zemplén megye az Északi-középhegység a Zemplén-hegysor nyugati oldalán, Abaúj déli csücskében található. A megyeszékhely Miskolctól 60 km-re, a volt korábbi székhelytől, Kassától 45 km-re található a település, mely a Zemplén és Abaúj régiók találkozásainál fekszik. A település lakosságának száma: 3231 fő, de a vonzáskörzetből bejáró és vásárlási vagy turisztikai céllal itt tartózkodással együtt a jelenlévő népesség megközelíti a 4000 főt.

A település több mint 600 éven keresztül volt városi rangú település, ezt a ragját 1902-ben vesztette el több településsel közösen. Ezen időszak alatt volt a régió egyik legnagyobb települése, sőt egy időben a székhely, Kassa után a második legnagyobb lélekszámú közigazgatási egysége. A gönci járás székhelye volt 1921-ig, majd ezt követően már, mint az abaújszántói járás székhelye 1962. július 1. napjáig. 1971-ben kapta vissza nagyközségi rangját, melyet azóta is folyamatosan visel.

Abaújszántó történetén átvonul az egész magyar történelem: fedeztek fel itt az ősember tartózkodására utaló nyomokat, honfoglaló őseink rendkívül előnyős és kedvező helynek ítélték meg, hiszen központi szerepet szántak neki, nem maradt ki a tatárjárás gyötrelmeiből, részt vett a huszita harcokban, Mátyás király alatt felvirágoztatott, akár az ország, de a mohácsi vész, majd az ezzel egy időben jelentkező reformáció rányomta a bélyegét a településre. Részt vett a Rákóczi-féle szabadságharcban a kurucok oldalán és az 1848-49-es szabadságharcban is. Megszenvedték a lakosok a XIX. század végén, a Hegyalján dúló és mindent elpusztító filoxéra-járványt, majd a két világégést és a németeknek a zsidó lakossággal szembeni erőszakos fellépését is.

Mindezekből is megállapítható, hogy Abaújszántó település története szorosan összefügg a magyarság, az ország históriájával már a honfoglalástól napjainkig. Fontos szerepet töltött be a település a térség gazdasági életében azáltal, hogy több malom is működött az akkori városban és rendelkezett vásártartási joggal is. Településünk a magyar építészet területén is jelentős értékeket tud felmutatni: a meglévő templomaink közül mindegyik egy-egy építészeti korszakot, stílust képvisel. A római katolikus templom a román kori alapjaival, az erődtemplomokra jellemző fallal, illetve a gótika jellegzetes formáival, elemeivel. Református templom szintén a gótika jegyében épült fel, a görög katolikus templom neobarokk stílusban, az evangélikus templom copf építészet hagyományait követte. Meg kell még említeni a ma már csak nyomaiban fennmaradt zsinagóga épületét is, melyet keleties stílusban, arra az építészetre jellemző módon építettek meg. Kulturális szinten is sokat adott településünk nemcsak régiónak, hanem hazánknak is azzal, hogy a neves bibliafordító Károli Gáspár mellett a Biblia magyar nyelvre történő fordításának 1585-1590 közötti munkálataiban több szántói református lelkész is részt vett, illetve a magyar és a nemzetközi eszperantista tudomány egyik legnevesebb alakja, dr. Kalocsay Kálmán Abaújszántón született.

Abaújszántó sok olyan hagyománnyal rendelkezik, melyeket a mai napig megőriztünk, felelevenítettünk, igyekeztünk több korábban már élő közösségi szellemiséget ismét visszacsempészni a mindennapokba. Településünk mindig a haladás, a megújulás útját járta, minden korszakban volt elég ereje és szellemisége ahhoz, hogy minden baj (folyamatos harcok, filoxéra és egyéb más járványok, közigazgatási változások) után, melyek mindig visszavetették a szépen formálódó település fejlődését, mindig új erőre kapjon, főnix-madárként megújuljon és újfent szép oldalát mutassa. Mindehhez kellett az, hogy az itt élő emberekben olyan hitnek, elszántságnak és szellemiségnek kellett lennie, amely ezeket a feltámadásokat, a megújulásokat mindenkor lehetővé tette. Sokat segített ezekben a küzdelmekben az, hogy a település mindenkor megőrizte térségi szerepkörét, ipari és mezőgazdasági (elsősorban szőlő és bortermelés terén) termelésben élen járt, és a régió legnagyobb kereskedelmi központjának, vásárának számított. Ez utóbbi adottságát a mai napig megőrizte a település: ma is rengetegen fordulnak meg a hagyományos piaci napokon Abaújszántón, és ezért is kellett egy teljesen új vásárcsarnokot építeni, mely a mai kor igényeit már jobban kielégíti, de még a hagyományos jelleget is magában hordozza.

Abaújszántó központi szerepköre:

  • a település jelentős és nem lebecsülendő történelmi múltja, jelentősége;
  • a régióban betöltött térségi szerepköre;
  • a Tokaj-Hegyalja kistérség és az abaúji régió találkozásánál biztosítja a két mikrorégió kapcsolatát,
  • enyhíti a városi feladatokat ellátó települések (Szerencs, Encs) túlterheltségét.
  • rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel (közművesítettség, önkormányzati épületek), melyek révén alkalmassá teszi igazgatási-központi feladatok ellátásra.

Termék(ek) vagy szolgáltatás(ok) bemutatása: