Tippek a fenntartható életmódhoz

A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése

A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.
E célok nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét.

Forrás: 96/2009. (XII. 9.) OGY határozat a 2009-2014 közötti időszakra szóló
Nemzeti Környezetvédelmi Programról

Fenntartható életmód

A fenntartható életmód olyan életmód, melynek során megkíséreljük csökkenteni a Föld természeti erőforrásainak illetve saját forrásainknak a használatát, mind egyéni mind társadalmi szinten. A fenntartható életformát választók gyakran megpróbálják csökkenteni a karbon-lábnyomukat azáltal, hogy megváltoztatják a közlekedései-szállítási módszereket, az energia-fogyasztást és az étrendet. A fenntartható életmód támogatói olyan életvezetést céloznak meg, amely összhangban van a fenntarthatósággal, a természetes egyensúllyal, és amely tiszteletben tartja az emberiség szimbiotikus kapcsolatát a Föld ökológiájával és természeti körfolyamataival. [3] Az ökológiai életmód gyakorlata és általános filozófiája szorosan összefügg a fenntartható fejlődés általános alapelveivel.
Lester R. Brown, a neves környezetvédő és a Worldwatch Institute and Earth Policy Institute alapítója, úgy írja le a fenntartható életmódot  a 21. században, mint "átállás a megújuló energiaforrásokra épülő, újrahasználó-újrahasznosító és változatos szállítási rendszerrel működő
gazdaságra ". [4]

Forrás: WIKIPEDIA  (http://en.wikipedia.org/wiki/Sustainable_living)

Fenntartható életmód és tudatos vásárlók – ahogy mi látjuk

A fenntartható életmód irányába törekvő tudatos vásárlók a mindennapi élet területén döntéseiket a fenntarthatóság szempontjai szerint hozzák meg. Ők azok, akik aktívan keresik, bár sokszor nehezen találják meg a fenntartható alternatívákat, túl vannak a szemléletformálás stációin, az általános jó tanácsok helyett már konkrét termékeket vagy szolgáltatásokat várnak el. Hajlandóak bizonyos kompromisszumokra, ugyanakkor a szükségleteik minimalizálása vagy a „zöldrefestett” termékek kritika nélküli elfogadása helyett egyfajta arany középúton keresik a bolygó erőforrásait kímélő, természetes rendszereit nem gyengítő természeti-társadalmi-gazdasági előnyöket együttesen biztosító termékköröket. (NAUTILUS Fenntartható Életmód Klaszter - ÉMFF Alapítvány)

TIPPEK A FENNTARTHATÓ ÉLETMÓDHOZ

Összegyűjtöttünk néhány hasznos tippet azoktól, akik szerintünk hitelesen képviselik a fenntartható fejlődést és a fenntartható életmódot. Reméljük, hogy ezzel is segíthettünk.
HA Önnek is van TIPPje, szeretettel vennénk, ha megosztaná velünk és honlapunk látogatóival!

Globális felmelegedés - Tegyél ellene!

Klímamentő plakát


 
A Klímamentő plakát nagyban letölthető, megnézhető ezen a linken (PDF).

A segédanyaggal (magyarázattal) együtt a Klímamentő plakát letölthető innen (az iskolai előadások alatt).

Erőforrások

Takarékoskodj a pénzzel és az erőforrásokkal! Ne vásárolj feleslegesen!
A napjainkban domináns fogyasztói életstílus nem fenntartható. Erre az életstílusra nagymértékű húsfogyasztás, repülőzés és autózás, vásárlás és szemetelés jellemző, és bizony Magyarország lakosságának nagy része is így vagy úgy, de pazarlóan él. Négy Földre lenne szükségünk, ha a napjainkban népszerűnek mondható fogyasztói életstílus erőforrásfelhasználását a bolygón élő összes emberre kiterjesztenénk. Ez nem lehet a célunk.

Közlekedés

  • Autó, azaz telekocsi
  • Sétálj!
  • Tekerj!
  • Járj tömegközlekedéssel!

Energia

  • Válts megújulóra!
  • Használj napelemet!
  • Fűtés: jó hatásfokú fűtési rendszer, túlfűtés elkerülése
  • Szigetelés: kisebb fűtésszámla
  • Energiatakarékos villanykörték, LED izzók, kompakt fénycsövek
  • Keresd az újrahasznosított termékeket!
  • Háztartási gépek: Válassz energiatakarékosat!
  • Elektromosság: áramtalaníts! (lekapcsolható elosztóval, konnektorból kihúzott csatlakozókkal)
  • Használj szárítókötelet!
  • Locsolj esővízzel!

Táplálkozás

  • Helyi piac
  • Magyar termékek
  • Vegetáriánus ételek
  • Vegyél friss ételt, ne fagyasztottat!
  • Biopiac (Miskolcon péntek délelőttönként vár a Belvárosi Biovásár a Technika Házánál!)

Vegyél vissza

  • Ne dobd ki egyből, ami elromlott! Javítsd meg!
  • Vásárlásnál használj vászontáskát!
  • Használj újrahasznosított papírt, füzetet! (Ments meg erdőket!)
  • Zárd el a csapot, kapcsold le a lámpát!
  • Ne fogadj el szórólapokat!
  • Ne termelj szemetet!
  • Komposztálj!

Kert

Aki közelebb áll a földhöz, a természethez, tudja, hogy az élet körforgásban működik. Csempéssz az életedbe minél többet az ökoszisztémából!

  • Kertészkedj! Nevelj konyhakertet!
  • Ültess fákat!
  • Madárbarát kert

Aktivizmus

  • Zöld iroda, Ökoiskola, Ökoóvoda
  • Kirándulj! Látogass el Nemzeti Parkjainkba!
  • Barátkozz! Csatlakozz civil kezdeményezésekhez!
  • Tájékozódj! Tanulj! Olvass!
  • Legyen településed klímabarát!

Fenti tippekről bővebben: http://vallalkozas.hulladekboltermek.hu/fenntarthato/klimamentes/

 

Zöld tippek a mosogatáshoz.

- A meleg víz, önmagában is zsíroldó hatású, csak annyi mosogatószert használjon amennyi     szükséges.

- A víztakarékosság jegyében ne mosogasson folyó vízben.

- A mosogatószer koncentrátumot higítsa fel 2-5 szörösére, így könnyebb adagolni.

- A rászáradt vagy leégett edényeket áztassa be mosószódás vízben, részesítse előnyben a mechanikai tisztítást.

- Ne hagyjon mosogatószert a flakkonban, az utolsó használat során, öblítse ki vízzel.

- Öblítés nélkül akár két mosogatásra való anyag is rátapadhat a flakon falára.

Mi mindenre jó még a mosogatószer?

- Autómosásra, használhatjuk autósampon helyett

- Folteltávolításra textíliáknál:

Öntsük a mosogatószert a foltra, és jól dörzsöljük át.

- Felmosásra, bútortisztításra:

5 liter vízhez adjuk 2-3 csepp mosogatószer koncentrátumot.

- Szőnyegtisztításra:

Készítsünk a mosogatószerből jól habzó oldatot, majd a habbal jól dörzsöljük át a tisztítandó felületet.

Zöld tippek a mosáshoz:

A melegvíz önmagában is szennyoldó hatású, csak annyi mosószert használjon amennyi szükséges.

Mosás előtt végezzen egyedi folttisztítást, szükség szerint áztassa be a szennyest.

Csak teljes mosást indítson el!

Ne hadjon mosószert a flakkonban, az utólsó használat során öblítse ki vízzel.

Öblítés nélkül akár egy mosásra való anyag is rátapadhat a flakkon falára.

Csak akkor használjon öblítőt ha szükséges.

Ismerje meg a mosáshoz használt víz keménységét, vegye ezt figyelembe a mosás során.

Lágy vízben a mosószer adagot akár harmadával is csökkentheti.

Forrás: http://www.cudyfuture.hu/zold-tippek.html

Vezess környezettudatosan!

Ökovezetésnek nevezik ma a lassabb, egyenletes sebességgel haladó, felesleges fékezést és gyorsítást mellőző, kevésbé balesetveszélyes és persze az üzemanyag takarékos vezetési stílust

  • Tapasztalatból, vagy útvonaltervezővel, de menj a legrövidebben megtehető úton. Ez valószínűleg egyben a legkevesebb üzemanyag-felhasználást, azaz a legkisebb környezetszennyezést jelenti.
  • Kerüld a csúcsforgalmat!
  • Állítsd le a motort, ha egy percnél többet kell várakozni!
  • Szereld le a tetőcsomagtartót, azonnal, amint megérkeztél a nagy utazásból, vagy lepakoltad az új ágyat! A légellenállás és a többletsúly következtében 5-10 %-kal nagyobb az üzemanyag fogyasztás és a széndioxid kibocsátás üres csomagtartóval, mint anélkül. Ez vonatkozik a kerékpár-szállító sínekre is.
  • Igyekezz egyenletes sebességgel haladni, inkább mint folyton lassítani, gyorsítani! Akár 40%-kal is megnő különben a fogyasztásod. Vezess előrelátóan, előzékenyen, egyenletes sebességgel! Ne gyorsíts, ha úgyis mindjárt lassítani kell!
  • Ha 100 km/óra helyett csak 80-nal hajtasz, az üzemanyag-fogyasztás a negyedével csökken. Olvasd el a jármű kezelési utasítását: megtalálod benne az optimális sebességet, amelynél a fogyasztás a leggazdaságosabb!
  • Légkondícionáló helyett – 50 km/ó sebesség alatt – használd az ablakemelőt, vagy – nagyobb sebességnél – légkondi nélkül a légbeeresztőket. Az üzemanyag fogyasztást és a széndioxid kibocsátást akár 10%-kal növeli.
  • Az AC gombot (légkondícionálót) megérkezés előtt 5 perccel már kapcsold ki: a rendszerben lévő hűtött levegő hazáig már így is kitart!
  • Látogass meg ökovezetéssel kapcsolatos honlapokat, ugyanis a gyorsan fejlődő technológiákat így tudod a leghamarább alkalmazni!

Ha mégis új autót keresel, jelenleg még nem az alternatív üzemanyagú autók a legkevésbé környezetterhelők, hanem a 90g/km vagy ennél is kevesebb széndioxidot kibocsátó hagyományos meghajtású autók. Az autóipar az elmúlt elérhető szénalapú üzemanyagok kockázatait, és viszonylag gyorsan (a műszaki tudáshoz képest azonban lassan) fejlődött. Az alternatív meghajtásúak jellemzően nagyméretűek, a nagy vásárlóerejű fogyasztók számára készülnek: azaz pusztán a méretük miatt felesleges környezetterheléseik vannak. A sokféle alternatív üzemanyag egyrészt függetlenebbé teszi a közlekedést a fosszilis szénhidrogén-forrásoktól, másrészt teret ad majd közülük a komplex szempontok szerint is legjobb technológiák kialakulásának. Jelenlegi környezeti megfelelőségi rangsoruk: 1.: hibrid meghajtás; 2.: elektromos autó; 3.: (gázüzemű) CNG-LPG-meghajtás; 4.: (bio)etanol; 5.: hidrogénmeghajtás (üzemanyagcella); 6.: biodízel

Forrás: http://www.zoldkoznapok.hu

Környezet- és egészségbarát alternatívák

  • Citromlé: gyenge, természetes sav. Fehérítőszerként, vízkőoldóként, fémtisztítószerként használhatod.
  • Mosószóda (nátrium-karbonát): általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószer. Igen kis mennyiség is elegendő belőle. Szennyes edények, tárgyak áztatásához 15 liter vízhez kb. 1-2 evőkanál mosószódát adjunk. Általános le- és felmosószer: egy liter forró vízhez három evőkanál mosószóda. Erősen szennyezett felületek tisztítására: egy liter forró vízben oldjunk fel egy evőkanál mosószódát. Leégett edények mosogatásához: 5 liter forró vízben egy evőkanál mosószódát oldjunk fel
  • Szódabikarbóna (nátrium-hidrogénkarbonát): hatásában a mosószódához hasonlít, de annál gyengébben lúgos, vízben jól oldódó fehér por. Élelmiszerüzletekben 50 g-os vagy gyógyszertárakban 200 g-os kiszerelésben szerezheted be. Mosdó, kád, csempe, wc-csésze tisztításakor nedvesítsük be a tisztítandó felületet, majd szórjunk rá szódabikarbónát, hagyjuk hatni 5-10 percig, majd töröljük le nedves ruhával!
  • Ecetsav: remek vízkőoldószer, de akár fertőtlenítésre is alkalmas. A háztartásokban alkalmazott, hígított ecet a környezetre nem ártalmas.

Forrás: http://tudatosvasarlo.hu/otlet/tisztitoszerek-es-koernyezetbarat-alterna...

A tudatos vásárló 12 pontja

  1. A pénzeddel szavazol!
    A vásárlás a Te döntésed. Eldöntheted, mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta, káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
  2. A szemét a legdrágább!
    A szemét értelmetlen pénzkidobás Neked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit dobsz majd ki abból, amit megveszel.
  3. Cetli
    Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged. A nagy üzletek profi módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne hagyatkozz 'polctrükkökre'.
  4. Helyben
    A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon, vagy helyi boltban. Kutasd fel a jó helyeket.
  5. Mennyi műanyagot viszel haza?
    Vigyél magaddal táskát, szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol. Válaszd az egyszerűen csomagolt árukat. Keresd a visszaváltható, illetve újrahasznosított csomagolást.
  6. Keresd az eredetit!
    Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumának: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek segítségével, gyárilag előállított ételeket.
  7. Olvasd el a címkéket!
    Az élelmiszerek és kozmetikumok rengeteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit is kaphatsz.
  8. Erőszakmentes szépség
    Válassz olyan kozmetikumokat, amelyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak állati eredetű anyagokat.
  9. Tartós használat!
    Kerüld az eldobható dolgokat, ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és környezetszennyezéssel jár.
  10. Frisset
    Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett.
  11. Helyi termékeket vegyél
    Keresd a lakóhelyed közelében készülő dolgokat. Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.
  12. Nem mindegy!
    Ha nincs is tökéletes termék, keresheted mindig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül.

Forrás: http://tudatosvasarlo.hu/12pont.html

Az ökomezőgazdaság kezdete

Az ökológiai mezőgazdaság kezdete a 20. század 20-as, 30-as éveire tehető. Ebben az időben további problémák váltak ismeretessé, mint például a talaj ökológiai károsodásai. Az iparosodás ellenzői a „természetes életmódhoz” szerettek volna visszatérni, ezért környezetszennyező módszerek segítsége nélkül kezdtek élelmiszert termelni.

 Az agrárgazdaság fejlődését alapvetően a természeti tényezők határozzák meg, ugyanakkor kiemelt fontossággal bír a gazdasági-politikai környezet, a mezőgazdasági termékek iránti hazai és nemzetközi kereslet, az infrastruktúra fejlettsége és a termeléshez szükséges tudáselemek megléte vagy hiánya.

Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/Az-elelmiszertermeles-fejl%C5%91...

Hogyan javítsunk a termőtalaj minőségén?

A kertészetben elért sikerek elsősorban a talaj termelékenységével függnek össze. Az effektív mikroorganizmusok a talaj regeneratív mikroorganizmusait támogatják. Segítik a szerves anyagok átalakítását a növények számára szükséges tápanyagokká, és olyan élőhelyet, közösséget teremtenek, amely elvonja a patogének, kártevők életterét. A hatékony mikroorganizmusok segítségével a talaj termelékenysége jelentősen növekszik, és a növények ellenálló képessége fokozódik.

Talajkezelés, talajoltás
Javasolt technológia
30 liter EM-BIO/ha 200-300 liter vízhez keverve.
Évente egyszer vagy kétszer, aratás után illetve ültetés, szántás, kombinátorozás vetés előtt 10-14 nappal kipermetezni, majd 1-2 napon belül 15-20 cm mélyen bedolgozni a talajba.
Fontos, hogy a talajon lévő elhalt és élő növényi részekre permetezzük ki és ezekkel együtt munkáljuk be a talajba.

Várható hatás
-    Javuló talajminőség
-    Talajban felhalmozódott szerves anyag és vegyszermaradványok lebontása
-    Javul a talaj vízháztartása és tápanyag-szolgáltató képessége
-    Aktívabb talajéletet eredményez
-    Lazább szerkezetű, morzsalékos talaj
-    Fokozódik a humuszképződés
-    Csökken az ammóniaképződés, a légköri nitrogénmegkötés 70%-kal nő
-    Intenzívebb gyökeresedés
-    A növény fokozódó tápanyagfelvevő képessége
-    Növekvő (10-40%-kal több) terméshozam (22,1 q/ha terméstöbblet csemegekukoricánál, BIOPOINT    KFT,  2009)
-    Javuló termésminőség, magasabb antioxidáns tartalom, jobb beltartalmi érték, ízletesebb termés

Bővebb információ: www.biosimplex.hu


Hogyan szüntessük meg az állattartás során jelentkező kellemetlen szagokat?

Az állattartás állandó problémája az erős szagú trágya. Számos olyan hírt lehet hallani napjainkban, hogy a városok mellé telepített sertéstelepek elviselhetetlen bűze, megkeseríti a városlakók életét. Az erős szag oka a felszabaduló ammóniában keresendő, amely nem csak az állati, hanem az emberi légutakat is terheli, károsítja.
Az EM-BIO HERBS megfelelő alkalmazásával a szaghatás jelentősen redukálható, a gázok okozta stresszhelyzet megszűnik és a légutak terhelése csökken. Ezen kívül hasznos melléktermékként gyenge szagintenzitású, magas tápanyagtartalmú trágyát, illetve hígtrágyát kapunk.

EM-BIO HERBS
Az EM-BIO HERBS egy fermentált mikroorganizmusokat, gyógynövénykivonatokat tartalmazó, aromatikus, étvágynövelő kiegészítő takarmány, amelyet számos országban nagy sikerrel alkalmaznak a takarmányozásban. Hatására állataink immunrendszere erősödik, bélrendszerük mikrobiális egyensúlya helyreáll, javul az étvágyuk, nyugodtabbá válnak és a stressz tűrő képességük jelentősen megnövekszik.

Az EM-BIO HERBS azonban nem csak takarmányozásban használható, hanem az állatok környezetébe kijuttatva - átalakítják azok életterét, a kórokozó mikroorganizmusok kiszorításával egészségesebbé teszik az állatok környezetét, pozitív irányba befolyásolják az élettani folyamatokat. Az ólakat, istállókat bepermetezve tehát megszüntethetőek a kellemetlen szagok.

A készítmény egyaránt használható, sertéstenyésztés, szarvasmarha, ill. baromfi tartás esetén is.

Bővebb információ: www.biosimplex.hu


Hogyan tegyük ellenállóbbá haszonnövényeinket a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, vegyszerek használata nélkül?

Az EM-BIO-val történő lombkezelés során a növények életfolyamatainak támogatásával optimális termelési színvonal érhető el, a betegségek kártevők betelepedése visszaszorítható, és jobb minőségű termények hozhatók létre.

Lombkezelés
A szükséges mennyiséget a tenyészidőszak hossza, a permetezés gyakorisága, a lombfelület nagysága, a talaj tápanyag ellátottsága határozza meg. 300 liter permetlébe 1 liter EM-BIO-t szükséges keverni, így az alkalmazott EM-BIO mennyiséget a szükséges csíraszám miatt a lombfelületre kipermetezett víz mennyisége határozza meg.
Ha a lombfelület miatt 600 liter vizet kell kipermetezni, akkor 2 liter/ha EM-BIO alkalmazása szükséges.
Kijuttatásnál lényeges a minél kisebb cseppméret, a fedettség biztosítása, tehát a fúvókákat e szerint kell a permetező gépen, berendezésen cserélni!
Valamennyi szántóföldi, zöldség, gyümölcs, szőlő és dísznövény kultúrában fitotoxikus hatás veszélye és élelmezés-egészségügyi várakozási idő nélkül felhasználható!

Az EM-BIO csíra szuszpenzió a növényen és a növényben egyaránt „dolgozik”. A már említett harmonikusabb fiziológiás működés mellett a jobb kondíció, ellenálló, stressz tűrő képesség révén a betegségekkel szembeni védettségi állapot is a termelő elvárása szerint alakul. Tapasztalataink szerint a szuszpenzióban lévő szaprofita mikrobák eleve kiszorítják (passzálják) a patogén fajokat, azok törzseit, s mivel a kórokozók (főleg gombák) a savas közegben életerősebbek, a kémhatás szöveti állapotának lúgos tartomány felé való javulása következik be, így csökkenhet a fertőzés lehetősége.
Tapasztalatok szerint a konidiumok csírázása, a gombaszövedék (hifa, micélium) növekedése gátolt az EM-BIO-s kezelés után.

Nem javasolt semelyik növénykultúrában sem a kontakt fungicidekkel való egyidejű kombinálása. A kéntartalmú készítményeket a blokkos időszakban tilos az EM-BIO-val alkalmazni!
Felszívódó gombaölő szerekkel tank-mix technológiában lehet együttesen alkalmazni. A gombaölő szerek közül a stobilurinokkal keverhető. Az EM-BIO szinergizál a strobilurinokkal, s azok a mikrobákkal, hiszen azonos eredetűek!
A lombtrágyákkal való keverhetőségről: keverhető, főleg akkor, ha kelát kötésben van az az anyag, amelyet be kívánnak juttatni a növény parenchima szövetébe.

Bővebb információ: www.biosimplex.hu


Az élelmiszer mint tartós forrás

  A közgazdaságtan azokat a javakat tekinti tartósnak, amelyek egyszeri fogyasztás során nem használódnak el, hanem hosszabb időn keresztül adják át értéküket. A tartós javakra leginkább az jellemző, hogy két egymást követő vásárlás között hosszú idő telik el. Vajon miért mondhatjuk, hogy az élelmiszer is tartós jószág?

 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/-Az-elelmiszer-mint-tartos-forra...

 Az élelmiszerek termelési körforgása

 Normál körülmények között az élelmiszertermékeket nem tekintenénk tartós javaknak, mivel egyszeri fogyasztás során elhasználódnak és a vásárlások közötti idő is minimális. Ám ha holisztikus nézőpontból vizsgáljuk a kérdést, az élelmiszer igen is tartós jószág.

 Az élelmiszer azért tekinthető tartós jószágnak, mert egy bonyolult termelési körforgásnak a forrása. Ennek a körforgásnak különböző szakaszai vannak, amelyek állandóan meghosszabbítják az élelmiszer életét. Ezek a szakaszok a következők: földművelés, termelés, szállítás, tárolás, feldolgozás, fogyasztás, hulladékképződés, újjáalakulás. Mi több, mint tartós jószág az élelmiszer olyan termék, amely tiszteletben tartja és támogatja

  • a környezeti kritériumokat: az adott élelmiszer előállítása és a fogyasztókhoz való eljuttatása során a lehető legminimálisabb a környezetterhelés a teljes termelési folyamatot tekintve;
  • az etikai alapelveket: a termeléshez szükséges alapanyagok, félkész termékek kereskedelme a méltányos kereskedelem (fair trade) irányelvei alapján történik, vagyis a termelők nem kerülhetnek kedvezőtlen helyzetbe;
  • a társadalmi-gazdasági növekedést: az új termékek kialakításán és piacra vitelén, illetve az új technológiák fejlesztésén keresztül az élelmiszertermeléssel összefüggő gazdasági tevékenységek hozzájárulnak a helyi közösségek, illetve az adott földrajzi területek gazdasági, társadalmi helyzetének fenntartásához, javításához;
  • az egészséget: az egyes termékek minden szempontból megfelelnek az adott országokban érvényes szabványoknak, előírásoknak (sőt, lehetőség szerint azt túl is teljesítik) valamint ne legyenek egészség szempontjából károsak.

 Fontos tehát leszögezni, hogy az élelmiszer mint tartós jószág esetében nemcsak a végtermékekről van szó, hanem a teljes termelési, előállítási, fogyasztási folyamatnak meg kell felelnie a felsorolt kritériumoknak.

 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/Az-elelmiszerek-termelesi.html

 A fogyasztók szerepe az élelmiszertermelés körforgásában

 A fogyasztók nagyon pozitív szerepet játszhatnak az élelmiszertermelési körforgásban annak érdekében, hogy elősegítsék a különböző régiók társadalmi-gazdasági fejlődését és eközben csökkentsék az ezekre, illetve a helyi vagy globális természeti környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

 Hogyan tudnak a fogyasztók pozitív szerepet játszani az élelmiszertermelési körforgásban? Alapvetően úgy, hogy

  • Előnyben részesítik a helyben is elérhető, friss termékeket: az ilyen termék olcsóbb, mert nem utazik nagy távolságból a fogyasztó asztaláig, és a szállítása jóval kevesebb szennyeződést okoz. Nagyobb a tápértéke, mert a leszedés után hamar a fogyasztóhoz jut. További fontos szempont, hogy az ilyen friss élelmiszerben nincs tartósítószer;
  • Kipróbálják, illetve rendszeresen vásárolják a biotermékeket is: bár ezek a termékek jóval drágábbak, számtalan előnnyel járnak mind a termelők, mind a fogyasztók, mind a környezet szempontjából. Ezzel a kérdéssel a Biogazdálkodás részben foglalkozunk;
  • Olyan termékeket vásárolnak, amelyekben nincs vagy csekély a tartósítószer: a tartósítószerek lehetővé teszik, hogy szezonon kívül is élvezhessük az élelmiszert, és olyasmit is megvehessünk, amit nagyon messziről szállítanak hozzánk. A tartósítószerek egészségre gyakorolt hatása azonban még mindig homályos kérdés. Bár az élelmiszerbiztonsági szabályok korlátokat szabnak, esetenként előfordul, hogy egyes tartósítószereket azután tiltanak be, miután felfedezik káros hatásukat az emberi szervezetre. Ezért sok fogyasztó inkább elkerüli a tartósítószerrel készült élelmiszereket az egészségügyi kockázat csökkentése érdekében;
  • Olyan termékeket fogyasztanak szívesebben, amelyeknél nincs, vagy minimális a csomagolás: a csomagolás révén egyrészt növekszik a termék ára, másrészt alapanyag és energia kell a gyártáshoz és illetve hulladék keletkezik belőle;
  • Olyan termékeket vásárolnak szívesen, amelyekhez méltányos kereskedelem során jutnak hozzá: a fogyasztók egyre tudatosabban kezelik azt a kérdést, hogy a termelők méltányos jövedelemhez jussanak munkájuk révén. Ez ugyanis segíthet a szegénység és az emberek kizsákmányolásának enyhítésében.

 Másképpen azt is mondhatnánk, hogy a termelési ciklus negatív befolyásolásának kiküszöbölése érdekében a fogyasztóknak el kellene kerülniük:

  • a tartósított termékeket, mert egészségügyi kockázattal járhatnak (allergia, migrén stb.);
  • a nagymértékben feldolgozott élelmiszereket, mert egyrészt energiát is vizet használnak előállításukhoz, másrészt a feldolgozás csökkenti az élelmiszer tápértékét;
  • az olyan termékeket, ahol a csomagolás túlzott mértékben van jelen, még egyszerű fogyasztási cikkek, élelmiszerek esetében is.

 Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerfogyasztásban napjainkban megfigyelhető trendek nem minden fogyasztói csoport esetében jelentkeznek ugyanolyan intenzitással. Egyrészt komoly eltéréseket figyelhetünk meg a fejlődő és fejlett országok fogyasztói között, illetve egy-egy országon belül is, és nem feltétlenül a fent említett magatartásminták tekinthetők jellemzőnek. Elsősorban a kevésbé tehetős fogyasztókat érdeklik kevésbé a « finomságok », a legfontosabb szempont számukra sokkal inkább az egyes élelmiszerekhez történő hozzáférés kérdése.

 Az « átlagos » fogyasztó elsősorban a jogszabályok által a csomagoláson kötelezően feltüntetett információk (az egyes országok eltérő jogi szabályozása miatt az információk nagymértékben eltérhetnek) alapján, valamint a különféle reklámok alapján tájékozódhatnak az egyes kategóriákról, de természetesen több időt rászánva lehetséges az is, hogy például a interneten tájékozódjanak, honlapokat böngésszenek, fórumokat, véleményeket nézegessenek stb.. Sok esetben az adott vállalat is kiemelt jelentőséget tulajdoníthat az átláthatóságnak, az ellenőrizhetőségnek, ahol ténylegesen is lehetőség nyílik a betekintésre és e folyamatok nyomon követésére.

 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/A-fogyasztok-szerepe-az.html

 

Kertünk

 Hagyományosan rengetegféle vegyszert alkalmazunk mind a nagy gazdaságokban, mind a kiskertekben.

  • Ha kártevők szaporodtak el, vagy gombás, baktériumos betegségek jelennek meg a növényeken, legegyszerűbb megoldás felkeresni egy növényvédőszer-boltot, és vásárolni valamilyen vegyi anyagot a problémák megszüntetésére. A legtöbb ember egyenesen úgy véli, hogy ez az egyetlen módja a kultúrnövények védelmének. Jó ha tudja, hogy ez nem így van, a növényvédelemnek vannak vegyszermentes praktikái is.
  • Ugyanez a helyzet a gyomirtással. Ha a gazdaságban, a kiskertben, vagy a pázsiton elszaporodtak a gyomok, védekezhetünk vegyszeres gyomirtással, de vannak környezetbarát módszerek is.
  • Előszeretettel használnak az emberek műtrágyát a talaj tápanyagtartalmának növelésére, pótlására. A tápanyagigény azonban kielégíthető természetes anyagokkal is, nemcsak mesterséges kemikáliákkal.

De miért is olyan fontos a vegyszermentesség? Mert a vegyszerek kisebb nagyobb mértékben károsak az egészségre, az élővilágra (nem csak a kártevőkre!) és a környezetet is szennyezik. Kutatási eredmények igazolják, hogy a vegyszereket alkalmazóknál a lakásban (a kárpitokon, padlórepedésekben, stb.) is megtalálhatók ezek a méreganyagok, méghozzá hosszú időn keresztül. A vegyszermaradványok és a műtrágya bekerül a felszíni és felszín alatti vizekbe, ami negatívan hat azok élővilágára.

Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/-Kertunk-.html


4 út, hogy csökkentsd a lábnyomod

 Éghajlatváltozás, városi légszennyezés, biológiai sokféleség csökkenése, édesvíz-készlet apadása mind-mind bolygónk nagymértékű átalakulásának negatív következményei. Mit tehet az egyén és mit tehet egy ország, hogy letérjünk erről az útról? Erre keressük a válaszokat.

 Nem egyformán érint bennünket az ökológiai fenntarthatóság problematikája. Máshogy éli meg a vízszintemelkedést a csendes-óceáni szigetlakó és a tibeti pásztor. De a tibeti pásztor sem örül, ha rövidebb a nyár, kevesebb a csapadék és szélsőséges viharok tépázzák meg a környéket.

 De minden globális ökológiai problémában közös, hogy a civilizált társadalmakban felborult a kitermelés – termelés – fogyasztás egyensúlya, megváltoztak az arányok, eltolódtak a földrajzi határok. A megoldás tehát csak akkor lehetséges, ha az egyensúlyt ismét visszaállítjuk – az egyén szintjén is.

 A legfontosabb teendőink:

 Mértékletesen élünk, megpróbáljuk lefaragni fölösleges fogyasztásunkat.

  1. Igyekszünk környezetkímélő technológiákat, például energiahatékony eszközöket használni (mosógép, hűtő, energiatakarékos izzók, napelem).
  2. Megpróbáljuk előnyben részesíteni a környezetkímélő ágazatokat, például bioélelmiszert vásárolunk az intenzív mezőgazdálkodásból származó helyett.
  3. Igyekszünk helyi alapanyagokból, helyben előállított termékeket vásárolni.

 Gondolkozz! Élj környezettudatosan!
Élj kis lábon!

Tovább is olvasnál? Nézd meg a kapcsolódó oldal(aka)t!

Forrás: http://www.okoszeminarium.hu/altalanos-fenntarthatosagi-tudnivalok

Benne vagyunk

 Ne hidd, hogy te nem járulsz hozzá a környezeti gondok súlyosbodásához! Mindannyian „benne vagyunk”. Elég megenned egy hamburgert, hogy növeld a problémákat. Hogyan? Úgy, hogy minden mindennel összefügg. Ha hamburgert eszünk a McDonald’s-ban, ezzel (persze csak kicsit, de mégis) növekszik a marhahús-kereslet; ennek kielégítésére több szarvasmarhát legeltetnek, melyeknek a kérődzésével több metán kerül a levegőbe; a metán pedig üvegház-hatású gáz, ezért erősödik az üvegházhatás, s így fokozódik a globális melegedés. Nem azt mondom, hogy Te vagy az oka a globális melegedésnek. De azt igen, hogy Te is – meg persze én is – „benne vagyunk”.

Társadalmunk büszkén és öntudatosan „fogyasztói társadalomnak” nevezi önmagát. És ahol fogyasztanak, ott valami fogy. Mi fogy? És mennyi?

Érdekel részletesen? A teljes írást itt találod:

http://www.okoszeminarium.hu/benne-vagyunk

Hogyan lehetne csökkenteni a fenntarthatatlan fogyasztást (és szemetelést)? Angolul van erre egy jól hangzó szlogen: reduce, reuse, recycle, azaz csökkenteni, újrahasználni, s végül reciklálni. Nem véletlen, hogy a sorban a csökkentés van az első helyen. Ugyanis az az egyetlen igazi megoldás. A többi csak a már keletkezett hulladék ártalmát csökkenti. Ugyanez igaz az energiára, amiről azt mondják: „egyetlen energiafajta van csak, amely nem terheli a környezetet; az, amelyet meg sem termeltek, fel sem használtak”.

 Jogosan kérdezheted: „Ugyan, mit számít, hogy én mit csinálok? Egyedül úgysem tehetek semmit! Nem az én hibám, hogy rosszul működik a Világ!”

A válasz: igenis számít, és sok mindent tehetsz. Rajtad is múlik, hogy a Világ „megjavuljon”! Fontos azonban...

Érdekel tovább is? A teljes írást itt találod: http://www.okoszeminarium.hu/benne-vagyunk

Néhány konkrét jó tanács:

 1) Soha ne felejtsd el, hogy minden vásárlással döntesz! Döntesz a gyártó támogatásáról és döntesz a környezetterhelés mértékéről is.

 2) Legdrágábban a szemetet veszed! Gondold végig, hogy ha konyakos meggyet viszel valakinek ajándékba, mennyi szemetet veszel. A konyakos meggyet darabonként alufóliába csomagolták (amelyen lehetnek reklámértékű képek vagy szövegek); utána ezeket egyenként beleteszik egy formázott műanyaglapba, amelyen mélyedéseket alakítottak ki. Ezt lefedik egy celofánlappal, s beleteszik egy díszes papírdobozba (amely ismét kiváló reklámfelület). A lecsukott papírdobozt lehegesztik celofánnal (vagy más műanyag-fóliával), majd a boltban becsomagolják selyempapírba s átkötik díszszalaggal. Ezekért természetesen mind fizetsz, s a konyakos meggy kivételével mind a szemétben végzi. Ne feledd, hogy a szemét kezeléséért (felhasználás, lerakás stb.) is fizetni kell, hiszen nagyon komoly összegbe kerül egy korszerű hulladéklerakó létesítése és működtetése. És társadalmi megszokásból, „illemből” mégis ragaszkodunk ahhoz, hogy a konyakos meggy ilyen „túlcsomagolt” legyen. Snassz lenne csak úgy, egy közönséges papírzacskóban átadni az ajándékot. De ez semmi más, mint rossz szokás, rossz hagyomány.

 A hulladékkal kapcsolatban külön meg kell említenünk a szerves hulladékot, s annak sorsát. Nagy pocsékolás a szerves hulladékot (almacsutka, krumplihéj, sárgarépa zöldje, fűnyesedék stb.) a szemétlerakóba vinni. Elégetni sem jó, s magas víztartalma miatt nem ég jól. Lehet azonban komposztálni. Ma már akár „balkonméretű” komposztláda is kapható, s mivel a komposztálás (ellentétben a trágyával) aerob, azaz levegőzött (oxidatív) lebomlás, nem büdös. Bár eleinte furcsa lehet, hogy „ott bomlik a káposztalevél a kert sarkában”, ez is csak szokás kérdése.

 3) Lehetőleg előre megírt listával menj vásárolni! Aki azzal a jelszóval indul a bevásárlóközpontba, hogy „majd ott meglátom, mit veszek”, szinte biztosan több dolgot fog megvenni, mint amire feltétlenül szüksége van. Az áruházak profi pszichológiai módszereket vetnek be, hogy „rábeszéljenek” a vásárlásra. A többlet vásárlásra. Nehéz ellenállni, s az árubőség is szinte biológiai ösztönünkön keresztül csábít birtoklásra, „felhalmozásra”.

 4) Ha csak lehet, helyit vásárolj! Jusson eszedbe a fent említett New York-i hamburger, amelynek ára döntően a szállítási költség. Érdemes időnként kiszámítani, egy-egy termék (a nyersanyag és a kész termék szállítását is ideértve) hány kilométert utazott, mire a „kosaradba” került. A mai gazdasági rendszerben mindent többszörösen is szállítunk: a nyíregyházi ember a pesti piacon veszi meg a szabolcsi almát.

  Forrás: http://www.okoszeminarium.hu/benne-vagyunk


Hulladék - Gondolatok a szelektív hulladékgyűjtésről

 Mégis, kinek az érdeke?1 – Gondolatok a szelektív hulladékgyűjtésről

 Az amerikai filmből kölcsönzött és kissé átformált címre akár egy kiváló német filmből vett elferdítéssel is válaszolhatnánk: a mások érdeke2. Valóban? De ki vagy mi volna az a más? Hogy erre fény derüljön, az alábbiakban igyekszünk megnézni az éremnek azt az oldalát, amelyik elsőre talán kevésbé látszik és ennek kapcsán eltöprengünk az elmúlt 20 esztendő „szemétügyi” történésein.

 Az átlagpolgár a szelektív gyűjtés rendszerében leginkább csomagolóanyagokat, főleg különféle italos palackokat gyűjt. Az elmúlt években színes konténerek ezrei lepték el közterületeinket, így biztosítva a visszagyűjtéshez szükséges infrastruktúrát – míg az élelmiszer- és csomagolóanyag-ipar rendületlenül gondoskodik arról, hogy a konténerek mindig tele is legyenek.

 De mi jellemezte ezt a szektort a rendszerváltás előtti időszakban? A hiánygazdaság logikájának megfelelően itt is sajátos túlkereslet volt megfigyelhető, ennek eredményeképpen a csomagolóanyagok felértékelődtek mind az ipar, mind a hétköznapi ember számára. Erre rásegített a betétdíj is, ami általánosan elterjedt volt a hétköznapok befőttesüvegétől az ünnepnapok pezsgőspalackjáig. A mindennapok bevett gyakorlata volt mindaz, ami ma már elképzelhetetlennek tűnik: a természetben zajló folyamatok mintájára a csomagolóanyagok legszélesebb köre került vissza óriási mennyiségben a termelésbe (általában regionális szinten működő üzemekbe), így biztosítva a természet erőforrásainak megóvását. Hulladékgazdálkodási szempontból mindez nem más, mint az újrahasználat (angolul reuse), amely során a csomagolóanyagot csak ki kell mosni, de egyéb energiaigényes fizikai és kémiai átalakításokra nincsen szükség.

A hőn áhított rendszerváltás ezen a fronton is gyökeres fordulatot eredményezett. A piacgazdaság túlkínálata és a tőke érdeke átrendezte a korábbi logikát. Ennek eredményeként...

Érdekel tovább is? A teljes írást itt találod:

http://www.okoszeminarium.hu/hulladek-gondolatok-a-szelektiv-hulladekgyujtesrol

  1. Mégis kinek az élete (Whose Life Is It Anyway?), 1981. Rendezte: John Badham.
  2. A mások élete (Das Leben der Anderen), 2006. Rendezte: Florian Henckel von Donnersmarck

 Forrás: http://www.okoszeminarium.hu/hulladek-gondolatok-a-szelektiv-hulladekgyujtesrol


A fenntarthatóság környezeti szabályait az öltözködésben is alkalmazhatja!

Kevesebb, de jobb minőségű holmit vásároljon! A tartósabb, jobb minőségű holmik gyakrabban lesznek kedvencek, és ha egy ruhadarabot igazán szeretünk, nehezebben dobjuk ki.

Válasszon természetes alapanyagból készült termékeket! A gyapjú, a pamut, a len vagy a selyem viselése ráadásul kellemesebb is.

Meghosszabbíthatja a ruhák és a cipők élettartamát, ha gondosan kezeli őket.

Az egyszerűbb hibák miatt még nem kell egy holmit eldobni. A leszakadt gombot, a lebomlott felhajtást varrja fel, az elromlott cipzárt cseréltesse ki. Vegye igénybe a ruhajavító szolgáltatásokat!

A megunt, kinőtt, elkopott ruhákat sem kell feltétlenül a szemétbe dobni. Gondoljon az újrahasználatra és az újrahasznosításra!

 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/A-fenntarthatosag-kornyezeti.html

 

Ökodivat

  Az ökodivat azt jelenti, hogy a gyártók környezetbarát ruházati termékeket állítanak elő, a termékek kialakításánál figyelembe veszik a fogyasztók egészségét, és a gyártás folyamatában méltányosan bánnak a dolgozókkal, jó munkafeltételeket teremtenek. Fontos azonban, hogy a fogyasztók is nagyobb keresletet támasszanak a fenntartható módon készült ruházat iránt, és ezzel részt vegyenek az ökodivat alakításában.

Az öko-ruházat főbb jellemzői

  • Gyártásához bio-alapanyagot használtak, például rovalölőszer nélkül termelt gyapotot vagy bio fán nevelt selyemgubóból készült selymet.
  • A textilszál festéséhez nem használtak veszélyes kémiai anyagokat és fehérítőket.
  • Gyakran készül újrahasznosított vagy újra felhasznált textilből. Magas minőségű ruhák is készülhetnek használt ruhából vagy újrahasznosított műanyag flakonokból.
  • Tartós, az emberek hosszabb ideig tudják használni.
  • Méltányos kereskedelemből származnak. Az előállítók megfelelő árat kapnak érte és tisztességes körülmények között dolgoznak.

Ha bioruházatot akarunk vásárolni, ezeket a jellemzőket kell a termékcímkén, illetve a terméken figyelnünk. Segítségünkre lehetnek ebben a fenntarthatósággal foglalkozó független szervezetek és programok honlapjai, például a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapja vagy a Clean Clothes Campaign (CCC), mely arról tájékoztat, hogy egy-egy nagy márka mennyire ügyel beszállítói láncának tisztaságára!

Az ökodivat még gyerekcipőben jár. A fő felelősség pillanatnyilag a ruhagyártóké és a divattervezőké, akiknek szükségszerűen el kell kezdeni a fenntartható anyagok használatát és a fenntartható folyamatok kialakítását.

A fogyasztók felelőssége

Az ökodivat terjedésében és alakításában ugyanakkor a fogyasztók is jelentős szerepet játszhatnak, hiszen a döntés a ruházat megválasztásában is a fogyasztóké. Mit tehet a fogyasztó a tudatos, fenntartható öltözködésért? A Tudatos Vásárló honlap témával foglalkozó cikkében a következők olvashatók a fenntartható módon öltözködő fogyasztóról:

  • Jó minőségű ruhákat vásárol, amelyek több évig is használhatóak.
  • Óvja a ruházatát, mert ez meghosszabbítja az élettartamot.
  • Megfelelően kezeli a ruhákat (mosás, vasalás).
  • Nem vásárol gyanúsan olcsó holmit.
  • Mielőtt megvásárolna egy új darabot, átgondolja, mennyire illik majd ruhatára többi részéhez.
  • Turkálóból is vásárol.
  • Cserél.
  • Tovább adja a már nem használt ruháit.
  • Óvakodik a kevésbé fejlett országokból származó nagyon olcsó termékektől.
  • Biopamut vagy újrahasznosított műszálas ruhákat vásárol.

Az alapanyagokról

A hagyományos természetes, illetve a mesterségesen előállított anyagokhoz képest vannak alternatívák, amelyek jól használhatók a textil- és ruhaiparban. Például a szójabab, a bambusz és a kender mind fenntartható források, amelyeknek csekély hatásuk van a környezetre.

  • Szójabab – a szójabab mellékterméke használható arra, hogy hosszú szálakat nyerjünk belőle, amelyeket aztán – mint minden más fonalat – ruha és textil készítésére hazsnálhatunk.
  • Bambusz – ez olyan fenntartható anyag, amelyet a bambusz hajtásából nyernek, így a bambusz tovább nőhet. A bambuszültetvény is termeszthető organikusan.
  • Kender – ez is termeszthető organikusan és a termény kb. 100 nap alatt megérik. A kender jobban hasznosítja a napot, mint a Föld bármely más növénye, és gyakorlatilag bármely talajon és klímán megterem.

 Forrás: http://www.dolceta.eu/magyarorszag/Mod5/Okodivat,233.html